A Zehnder entalpia hőcserélőről

Zehnder ComfoAir Q hővisszanyerő gép entalpia hőcserélője Zehnder ComfoAir Q hővisszanyerő gép entalpia hőcserélője

A Zehnder kínálatában 2013 óta szerepelnek polimer membrános entalpia hőcserélők. A Zehnder, elsőként a világon 2011-2012 -ben fejlesztette ki a páraáteresztő/ vízzáró anyaggól készült lemezes hőcserélőjét, amely a téli hideg-száraz levegő nedvesítésére képes.

Az ezt megelőző években a papír alapanyagú hőcserélők jelentették a választ erre a problémára (ahogy számos más gyártó a mai napig csak ezt kínálja). Egyes  gyártók forgódobos hőcserélőt kínálnak alternatívaként, viszont az itt tapasztalható elhasznált levegő visszaáramlás (ami csak igen költséges szorpciós réteggel csökkenthető), illetve a Zehnder hagyományai miatt a lemezes hőcserélők fejlesztése mellett tette le a voksot.

Miért van szükség a száraz levegő nedvesítésére?

Fizikai alapok

A hideg levegő mindig száraz, akkor is ha, relatív páratartalma akár 90%. Ha az előző mondat tartalmának pontos megértése, okainak ismerete elengedhetetlenül fontos a polimer membrános entalpia hőcserélő működésének megértéséhez. Ha a mondat jelentése mögött húzódó fizikai okok nem egyértelműek, nézzen utána a relatív páratartalom, abszolút páratartalom, Mollier-féle hx diagram fogalmának. Ezek ismerete nélkül az entalpia hőcserélő működése csak nagy vonalakban értelmezhető.

Miért kell nedvesíteni?

A téli hideg levegő mindig száraz (abszolút nedvességtartalma 1-2 g/kg közötti). Ilyen száraz levegővel a lakást szellőztetni azzal a következménnyel jár, hogy a lakás a levegője kiszáradhat. Igen nehéz megjósolni azt, hogy ez milyen mértékben következik be, illetve hogy a lakók erre hogyan reagálnak. Ez az alábbiaktól függ:

  • a lakásban keletkező pára mennyisége (életstílus, növények, szárítógép)
  • a szellőzés intenzitása (szabályozási kérdések)
  • a lakók érzékenysége a száraz levegőre (életkor, egészségügyi állapot)
  • időjárási körülmények (külső levegő abszolút páratartalma)
  • épületfizikai jellemzők (légtömörség, nedvességtartalom, határoló szerkezetek páradiffúziós képessége)

Nem tudjuk előre megjósolni, hogy adott épületben, adott család, adott életstílus mellett, adott időjárási körülmények mellett, adott szellőzési intenzitás mellett pontosan milyen páratartalom alakul ki. Iránymutatást csupán tapasztalataink nyújtanak: a legtöbb lakásban, ahol nem páravisszanyerős szellőzés üzemel, a lakók száraz levegőre panaszkodnak a hideg téli időszakban.

Mit lehet tenni?

Mit tehet az, aki normál hőcserélős gépet üzemeltet lakásában, és szenved a száraz levegőtől?* Például csökkenti a szellőzést (visszakapcsolja a szellőzőgépet alcsonyabb fokozatba, vagy időnként teljesen kikapcsolja). Ebben az esetben elviseli a rosszabb levegő minőséget, ami nem megoldás. Ezen felül beszerezhet párásító eszközöket, és elhelyezheti őket a lakószobákban. Ez sem igazán jó megoldás, tekintve a párásítók üzemeltetését, elhelyezését, villamos fogyasztását.